Hétköznapi hőseink - Nemes Ibolya szolnoki donor

  • Címlap
  • /
  • Hétköznapi hőseink - Nemes Ibolya szolnoki donor

„A lányom mutatott példát, miatta lettem vér-és plazmaadó! Fontos számomra, hogy a jó példát pedig minél többen kövessék!”

Nemes Ibolya, aki szintén a szolnoki Plazma Center plazmaadója, Attilához hasonlóan örömmel osztotta meg velünk tapasztalatait, fogadjátok szeretettel az ő gondolatait is!

A lányom volt az, aki ahogy betöltötte a 18. életévét, véradó lett. Én pedig kedvet kaptam a beszámolója alapján, hogy én is az legyek, így onnantól mindig együtt mentünk el a véradóba vagy a kihelyezett véradások alkalmával vért adni. Amellett, hogy jó érzés töltött el mindig, hogy segíthetek ezzel másnak, azt tapasztaltam magamon, hogy a véradást követő 1 hétig kifejezetten energikus vagyok. Természetesen a lányom miatt lettem plazmaadó is, hiszen, ahogy ez a véradással is volt, a plazmaadást is ő fedezte fel és az első alkalom után lelkesen mesélt erről a lehetőségről, így a következő alkalommal én is vele tartottam. Azóta pedig hetente járok plazmaferezisre.

Hogy emlékszel, milyen volt az első plazmaadásod?

Őszintén bevallom, az első plazmaadás mentálisan volt nehéz, hiszen nem kedvelem a tűt és a gondolat maga, hogy kb. 30 percig lesz bennem egy tű, némileg riasztott. De a center dolgozói annyira kedvesek és segítőkészek voltak, hogy mindent megtettek, hogy átlendüljek ezen a ponton. Segítettek abban, hogy jól érezzem magam, és ha úgy látták, szükségem van arra, hogy beszélgessek velük, hogy lekössék a figyelmemet, akkor mindig ott voltak, ráadásul tették ezt úgy, hogy közben a többiekre is odafigyeltek. A második alkalommal már minden félsz nélkül beültem a székbe, tudtam, mire számítsak és gyorsan eltelt az idő, most pedig már a 9. adáson is túl vagyok minden gond nélkül. Azokról az apró pluszokról nem is beszélve, amiket minden plazmaadás után kapunk. Azt gondolom, kifejezetten bőkezűen honorálják az ittlétünket. Mondom ezt úgy, hogy van munkám, és szeretem, amit csinálok, de jó érzés, hogy az adásért kapok is. És mivel hiszek ebben, és a segítőszándék vezérel – mondhatom úgy, hogy némi küldetéstudattal kombinálva :) –, rendszeresen posztolok is a Facebook oldalamon arról, hogy éppen plazmát adok és a saját példámon keresztül megmutatni az ismerőseimnek, mit is jelent pontosan a plazmaadás.

Van-e bármi, amit rendszeres plazmaadóként másképp csinálsz vagy másoknak tanácsolnál?

Igazság szerint nem fogyasztok túl sok folyadékot, így kifejezetten örülök a sóoldatos pótlásnak, de a plazmaadás miatt sikerült egy picit feljebb tornásznom a bevitt napi folyadékmennyiségemet. Ami pedig az étkezésemet illeti, a lányom nagyon tudatosan táplálkozik, saját maga készíti el a vegán ételeit, így az én étkezési szokásaim is átalakultak, hiszen nálunk a családi példa ragadós. :) Másoknak csak azt tudom javasolni, hogy fogyasszanak minél több folyadékot, hiszen ezzel a plazmájuk is könnyebben fog lejönni és gyorsabban fog regenerálódni a szervezetük is.

Nagyon köszönjük Ibolya, hogy mindezeket megosztottad velünk, hogy a lányoddal közösen segítetek velünk együtt másoknak segíteni! Ti vagytok a mi hőseink!